Nyílt örökbefogadásnál merül fel a kérdés, megismerkedjen-e még a szülés előtt az örökbeadó és a leendő örökbefogadó. A közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozatban mindenkinek fel is tettem a kérdést, lehetséges-e ez náluk. A Bölcső Alapítvány nem pártolja, a többi szervezetnél van rá mód, általában a terhesség vége felé, és persze csak ha mindkét fél kéri ezt.
A terhesség alatti megismerkedés előnyöket és kockázatokat is rejt mindkét fél számára.
Az előnyök:
- Kialakul egy bizalmi kapcsolat örökbefogadó és örökbeadó között.
- Az örökbefogadók részt vehetnek a terhesség élményében, segít nekik a rákészülésben.
- Az örökbeadó jobban megismeri a leendő családot, megnyugszik, hogy jó helyre kerül a baba.
- Az örökbefogadóknak is több lehetőségük van kérdezni, megismerni a szülőanyát, a családi hátteret.
- Az örökbefogadók tudják segíteni az örökbeadót olyan orvosi helyzetekben, ahol ő esetleg kiszolgáltatott lenne.
A kockázatok:
- Még bármelyik fél meggondolhatja magát.
- Születhet olyan magzat, akit mégsem vállalnak az örökbefogadók.
- A szülési élmény felülírhatja az örökbeadási szándékot az anyában.
- A kialakult kapcsolatot veszteség elvágni később.
Nyilván az sem mindegy, egy egyszeri találkozó történik-e a terhesség végén, vagy esetleg négy-öt hónapon át elkísérik az örökbefogadók a várandóst minden orvosi vizsgálatra, netán napi telefonkapcsolatban vannak, beleélnek egymás életébe.
Néhány idézet a terhesség alatti megismerkedésről és az együttszülésről szakemberektől és érintettektől:
„– Az együttszülést támogatjátok?
– Ehhez ismernem kell az örökbefogadó anya személyiségét. Nagyon nehéz feladat az együttszülés, mert ott a vér szerinti anyukának társának kell lenni a veszteségében, fájdalmában, miközben az örökbefogadó nagyon örül annak, hogy az ő gyereke megszületett. Ő nem azért van ott, hogy kitörő örömmel örüljön, hanem hogy a vér szerinti anya társa legyen.
– És el tudja viselni, ha meggondolja magát esetleg szülés után az anya…
– Erre mondta egy örökbefogadó anya, hogy ha meggondolja magát, és nem én kapom ezt a gyereket, akkor is egy akkora élményt kaptam, amivel az életem gazdagabb.
– Eszerint terhesség alatt is lehet megismerkedni az örökbeadóval.
– Az utolsó időben. Az örökbeadó anya megnyugszik, hogy jó helyre kerül a gyereke, az örökbefogadó pedig egy picit visszakap a kimaradt kilenc hónapból, a készülődésből. Nem a gyakorlati dolgokból, mert a rugdalózót gyorsan be lehet szerezni, az érzelmi felkészülés kap egy nagy pluszt, én ezért tartom jónak, ha a nyolcadik hónap körül már találkoznak.”
Varnyú Ildikó, Együtt az Életért Egyesület
http://orokbe.hu/2015/03/12/egyutt-az-eletert-varnyu-ildiko/
„Én azért döntöttem a Gólyahír mellett, mert szerettem volna még szülés előtt megismerni azt a családot, azt a nőt, akire rá tudom bízni azt a gyermeket, aki akkor a legfontosabb volt. Akkor is és most is úgy gondolom, ez számomra megnyugtató volt. A szívem talán elkötelezte magát, de az eszem tudta, hogy meggondolhatom magam. Erről többször biztosított még szülés közben és után is az édesanya.
Az együttszülést ő kérte, én pedig igent mondtam. Mégiscsak az ő gyermeke született. Hogy milyen volt együtt szülni? A tenyerét sosem feledem a tenyeremben.”
Eszti, örökbeadó
„Néhányan – információim szerint – még a szülés előtt „összehozzák” a terhes nőt és az örökbe fogadni szándékozót. Mi nem, nálunk ezt a tizenkilenc év alatt egyetlen krízisterhes kérte. Ő azt mondta, telefonon szeretne minél többet beszélgetni az örökbefogadó házaspárral, hogy a magzat hallja a hangjukat, és a szülés után az örökbefogadó anya illatát érezze először a baba. Ezen akkor kicsit mosolyogtam, de nagyon drukkoltam, hogy sikerüljön. Nagy kő esett le a szívemről, hogy nem faroltak ki az örökbefogadók, hogy egészségesen született a baba, hogy nem gondolta meg magát az anya… Az más kérdés, hogy ez közel húsz éve történt, és a gyerek máig nem tudja, hogy örökbefogadott. A terhesség alatt megismerkedni előre nagy elkötelezettséget és pressziót jelent mindkét oldalon, és óriási kockázatot. Például volt öt halvaszülésünk a 19 év alatt! Vagy beteg gyerek született, pedig semmit nem mutatott ki korábban az ultrahang, vagy éppen a terhesség végén derült ki, hogy nincs agyállománya a babának. Ennek nem lehet kitenni az örökbefogadót, de a várandóst sem, ha otthagyják a beteg vagy halott gyerekkel az örökbefogadók.”
Budavári Zita, Bölcső Alapítvány
http://orokbe.hu/2014/06/16/sok-ellenseget-szereztem-mert-a-gyermek-erdeket-nezem/
„Domonkos születésére már odaértünk, jópár órát „együtt vajúdtunk” az életadóval. Mindkettőnk számára meghatározó kapocs alakult ki köztünk. Már nem féltem tőle, és már nem félt tőlem. Amikor Domonkos kibújt, az én kezembe adták, de természetesen neki mutattam meg először. Borónál még minden kórházi találkozás feszült és félelemmel teli volt. Domonkosnak tudtunk együtt örülni. Büszke voltam rá, hogy ilyen természetesen és szeretettel viszonyul hozzánk. Sose felejtem el, amit búcsúzóul mondott: „Nagyon megszerettem magát, úgy örülök, hogy magánál van mindkét babám.” Így váltunk el, mosolygott és úgy láttam, tényleg megnyugodott a döntésében.”
Orsolya, örökbefogadó
http://orokbe.hu/2014/04/23/kire-hasonlit-ez-a-gyerek-leginkabb-a-testverere/
„Gyakran nagyon jó kapcsolat alakul ki a szülő és az örökbefogadó között, de ez a kapcsolat megszakad a felnőttek között az örökbeadás után. Mindkét fél tragikus, stresszes állapotban van, de ennek ellenére jókedvű viháncolós találkozások történnek az ultrahangon, mint jó barátnők beszélgetnek a nők, az apukák részt vesznek, vezetik az autót, szerveznek. A vér szerinti anyának végre van egy jó felnőtt barátsága, ahol emberszámba veszik, és a gyerek születése után ez megszakad. Ez nekik veszteség. Ezért fontos, hogy gondozzuk az anyákat a szülés után is.”
Budai Ágnes, Fészek Alapítvány
http://orokbe.hu/2014/04/15/vegyen-kutyat-ott-lehet-pedigret-kerni/
„Annyit támogattuk egymást lelkileg ezalatt a hónap alatt, hogy nem esett rosszul. Végül vállalták volna a kisfiút is, én mondtam nekik, hogy akkor ne, ha kételyeik vannak. Úgy megszerettük egymást, hogy nem tudtuk eldönteni, mi legyen. Margó és a férje nem engedték el a kezemet, nem tettek ki az utcára, hanem mellettem állnak mindenben. Ha nekik adom a babát, el kellett volna vágni velük a kapcsolatot, ami nehéz lett volna mindannyiunknak.”
Léna, örökbeadó
http://orokbe.hu/2014/05/23/harom-anya-a-39-heten/
„Csak a terhesség utolsó hónapjában ismerkedhetnek meg, de csak ha ők kérik. Addig hagyunk időt az életadóknak, hogy eldöntsék, vállalják-e a babát. Ha mégis hazaviszi az anya a gyereket, akkor azt szoktam mondani az örökbefogadóknak, hogy a következőre kell várni, az lesz az ő gyerekük.
A nálunk jelentkező terhesek egyharmada végül hazaviszi a gyereket. A szülés az a helyzet, ahol a legtöbb nő meggondolja magát, mert látja az újszülöttet. A körülmények persze ettől nem változnak, nem tudom, később esetleg állami gondozott lesz-e a baba.”
Mórucz Lajosné, Gólyahír Egyesület
http://orokbe.hu/2014/02/22/beszelgetes-morucz-lajosneval-2-resz/
Aki nyíltan fogadott örökbe, vagy erre készül: megismerkedtetek, megismerkednétek már a terhesség alatt?
