Magyarországon az örökbefogadás szabályai szerint a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez a korhatár sok vitát vált ki, időnként örökbefogadók felvetik, hogy miért van szükség erre a megkötésre, és igazságos-e. Ma ezt vesézem. Illetve, arra nem lesz válasz, hogy igazságos-e, de megnézzük, hogy alakul a szülési esély 45 felett és mi a helyzet más országokban.
Az örökbefogadást szabályozó korhatárokról itt írtam: http://orokbe.hu/2014/07/28/hany-eves-korig-lehet-orokbe-fogadni/. A legtöbb fejtörést a 45 éves limit okozza. Házaspároknál elég, ha az egyik fél belefér a korkülönbségbe, napra nézik. Eltérni ettől csak rokoni örökbefogadásnál lehet (ez is oka lehet, hogy páran hamis apasági nyilatkozattal próbálják meg kicselezni a szabályozást), vagy ha egyszerre több testvért fogad örökbe valaki, akik közül a legidősebb még belefér a 45 évbe.
Mit mond a biológia? “45 felett is szülnek gyereket a nők” – hangzik a korhatárt ellenzők egyik érve. Ha egy-egy híresség idősebb korban szül gyereket, a hír körbemegy a bulvársajtóban (Fehér Anna színésznő például 53 évesen lett anya), de ez inkább kuriózum. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2013-ban 106 gyereket szültek a 45 és 49 év közötti anyák, és 4-et az 50 feletti anyák – 88689 gyerekből. Azaz a gyerekek egy ezreléke születik meg 45 feletti anyáktól. Arról nem szól a statisztika, ebből mennyi volt spontán teherbeesés, és mennyi “rásegített”, és első vagy sokadik gyerekként érkeztek-e a családba a bébik.
Fotó: Fortepan, Németh Tamás adománya
A 45 év a lombikeljárásnál is vízválasztó, nőknél ennyi idős korig finanszírozza a társadalombiztosítás a próbálkozást. Az esély azonban már jóval előbb elkezd csökkenni: “A lombikbébi eljárás (IVF) kezelésének sikerességét nagyon sokféle tényező befolyásolja, melyek közül az egyik legfontosabb a kezelendő hölgy életkora. A női életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók folyamatosan csökkennek. Míg 35-37 év alatt a kezelések – a nemzetközi irodalmak statisztikái szerint – akár 40-50%-osak is lehetnek, addig 40 év felett ezen értékek már csak 5-10%-ot, míg 42 év felett 1-3%-ot mutatnak” – írja egy meddőségi orvos a honlapján.
Az örökbefogadás a természetnél jóval megengedőbb, hisz itt például egy 52 éves feleség és 40 éves férj is kaphat újszülöttet, ami azért “odakint” nem valószínű, ahogy az sem, hogy egy 53 éves embernek nyolcéves gyereke szülessen.
Komolyra fordítva, az örökbefogadás szabályozásában folyamatos szigorítás figyelhető meg Magyarországon. A 45 éves maximális (és 16 éves minimális) korkülönbséget 2003-ban vezették be, majd 2014-ben azt is rögzítették, hogy csak 25 év felett lehet örökbe fogadni (nem mintha huszonéves tömegek ostromolták volna a Tegyeszt.). 2003 előtt 45 évnél magasabb szülő-gyerek körkülönbséggel is előfordultak örökbefogadások – viszont akkor a mainál több gyerek és kevesebb várakozó volt a rendszerben. Budavári Zita például 48 évesen fogadta örökbe a második lányát, ám ő ma nyilatkozatai szerint ellenzi a magas szülő-gyerek korkülönbséget:
Bár a törvény szerint a fiatalabb házastárs kora számít, én elsősorban az anya korát nézem. Az örökbeadó anya meg esetleg azt mondja: de hiszen az anyám is csak 39 éves! Semmi baj nincs vele, ha valaki ötvenéves korára jut el az örökbefogadáshoz, de ne újszülöttet, hanem idősebb gyermeket fogadjon örökbe. Problémás, ha a nő kora megfelel, de jóval idősebb férje van. A kamaszkort nem ugyanaz kezelni 45 és 50 között, mint 60 és 70 között. Én is idős korban fogadtam örökbe a kisebbik lányomat, a gyermekünkben ma is nagy félelem él az elvesztésünktől.
“Ismeretlenek gyakran Dia nagymamájának néznek, így a bemutatkozáskor általában elmondom, hogy az anyja vagyok, ezt néha nem hallják meg, akkor elmondom másodszor. Az oviban, az iskolában körülbelül Dia társainak nagyszüleivel vagyok egykorú” – mondta egy anyuka, aki még a szabályozás előtt, közel 47 év korkülönbséggel fogadta örökbe a lányát. “Tavaly még szülői értekezletre jártam az érettségiző Benjáminhoz” – említette egy másik alanyom, a 62 éves Singer Magdolna, aki csak 43 éves volt az örökbefogadáskor.
A nevelőszülőknél is szabályozott a korkülönbség Magyarországon, ők ma legfeljebb 50 évvel lehetnek idősebbek a gyereknél – náluk ez régebben 45 év volt, de felemelték. (De az egy munka, és előfordulhat, hogy a nevelőszülőnél 58 éves korban ürül meg egy hely, s akkor is kell kapnia új gyereket.)
Más országokban, ahol van felső korlát, ott általában valahol 40 és 50 év között szabják meg a maximális korkülönbséget. Az eltérések országonként nem abból adódnak, hol mennyire fickósak a középkorúak, hanem hogy mennyire van túljelentkezés a gyerekekért. Néhány példa:
Hollandia: a gyerek és az idősebb(!) szülő között a korkülönbség nem haladhatja meg a 40 évet.
Németország: a törvény nem határoz meg felső korhatárt, de az ajánlások szerint a gyerek és a szülő közötti korkülönbség nem haladhatja meg a 40 évet, hogy kialakulhasson a természetes szülő-gyerek viszony.
Bulgária: a szülőnek legalább 15 évvel idősebbnek kell lennie a gyereknél, és a fiatalabb házasfél legfeljebb 50, az idősebb legfeljebb 55 évvel lehet idősebb.
Nagy-Britannia: nincs felső korhatár, de a fiatalabb gyerekeket a fiatalabb szülők kapják.
Egyesült Államok: nincs felső korhatár, de vizsgálják, hogy a jelentkező várhatóan képes-e felnevelni a gyereket.
Aki szeretne elmélyedni a kérdésben, ebben a tanulmányban országonként megnézegetheti a korhatárokat, bár nem a legfrissebbek az adatok (414. oldal). Érdekes módon az alsó korhatár rögzítése gyakoribb, sok országban, hozzánk hasonlóan, csak 25 éves kortól lehet örökbe fogadni.
Magyarországon a 45-ös szabály miatt a gyakorlatban két csoport van nehéz helyzetben. Az egyik, akik 40 és 45 között vannak és csak egészséges, fehér bőrű újszülöttet szeretnének. Hogy ez sikerül-e, az függ attól, melyik megyében élnek, és mennyi idejük van a 45-ig. Nekik érdemes mielőbb az összes szóba jövő alapítványhoz bejelentkezni, és átgondolni, tudnának-e valamelyik paraméterből engedni. A jó hír, hogy ha nem kerülnek sorra 45-ig, akkor még mindig kérhetnek kicsit idősebb gyereket. Ha meg valaki ebben az életkorban úgy gondolja, hogy neki vagy ilyen gyereke lesz, vagy semmilyen, akkor lehet, hogy az utóbbi jut neki.
A másik csoport azok az 50 körüli jelentkezők, akik a koruk miatt már csak idősebb gyerekre jogosultak, esetleg egyedülállók is, és netán csak lányt akarnak. Náluk a civilek nem jönnek szóba, marad a titkos örökbefogadás. Bár idősebb gyereket kevesebben akarnak, de kevesebb ilyen gyereket is adnak örökbe. A belföldi, nem rokoni örökbefogadások fele csecsemőt érint, 6 év feletti gyerekből pedig 2013-ban csupán 33 került magyarországi örökbefogadókhoz. Náluk tehát a “kínálat” is leszűkül. Nekik érdemes (az elfogadhatón belül) minél tágabbra nyitni a korosztályt, akit elfogadnak. Ha például egy 50 éves, egyedülálló nő csak 5-6 év közötti gyereket fogad el, egyáltalán nem biztos, hogy a következő egy évben lesz pont ilyen korú örökbefogadható gyerek a megyéjében, s ha lesz is, az őt elfogadó többi jelentkező mind fiatalabb vagy házasabb lesz nála, aztán egy év múlva majd ismét emelnie kell a korhatárt.
Ti mit gondoltok a korhatárról? Nektek okozott gondot?
