Az élet nem igazságos. Ezt ma örökbefogadási relációban boncolgatom, miszerint: milyen különbségek vannak az egyes megyékben a gyermekre várakozási idő tekintetében.
Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?
Az elemzés az elmúlt három év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát, a megyén belül örökbeadott gyerekek számát, és figyelembe vettem azt is, hány gyereket adott az országos listán örökbe az adott megye (azaz, akire a megyén belül nem találtak szülőt). Az elmúlt három év adatait átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Rögtön mondom, hogy őrült nagyok a különbségek, egyes megyékben ez alig 2, máshol 18.
Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 18 évet várni sehol, és az sem igaz, hogy Budapesten kilencszer annyit kell várni, mint Szabolcsban. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy
- a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe
- sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.
Meghosszabbíthatja viszont
- hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat. Azaz a többieknek többet kell várni. Pest megyében például az esetek több, mint a felében a nevelőszülő fogadja örökbe a gyereket.
Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Valamint semmi nem garantálja, hogy a jövőben is ugyanezen mintázat alapján potyognak a gyerekek. A “mezei örökbefogadók”(nem külföldi, nem rokona, nem nevelőszülője a gyereknek) 45 százaléka kap a megyei listáról gyereket, a többiek az országos listán vagy nyílt örökbefogadásban kerülnek sorra.
Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. A felsorolás mindig növekvő sorrendben történik.
1. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 2 és 4 között van, és évente legalább 10 gyereket az országos listára is küldenek (azaz még több gyereket örökbe adnának, de helyben nem találnak rájuk szülőt): Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar. Zöld szín jelzi a térképen.
2. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 2 és 4 között van, de az országos listán nem bonyolítanak ilyen forgalmat: Nógrád, Bács-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Zala, Baranya. Citromsárga szín jelzi a térképen.
3. Azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 4 és 7 között van: Békés, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna, Csongrád, Veszprém. Narancssárga szín a térképen.
4. Most ugrunk egyet: azon megyék, ahol a várakozók/örökbeadott gyerekek aránya 17 és 20 között volt a vizsgált években: Budapest, Vas, Pest megye. Piros szín a térképen. (Igen, 7 és 17 között nem volt egy megye sem!)
Mindezt egy térképen is bemutatom, én készítettem. Ökölszabály: a zöld megyékben keveset, a pirosakban sokat kell várni.
Budapest is piros. A piros megyékben élők nyilván levonják a következtetést, hogy érdemes több vasat tartani a tűzben, jelentkezni az országos listára vagy civil szervezetekhez, vagy berendezkedni hosszú várakozásra.
Megismétlem, hogy ez csak egy statisztikai számítás, nem minden egyedi eset fog ebbe a mintázatba illeszkedni.
Sokat dolgoztam ezzel a kimutatással, pedig sokkal egyszerűbb módja is van: a jelentkezésnél kérdezd meg a megyei kapcsolattartót, milyen hosszú a várakozás. A válaszul kapott szám a megyei listára fog vonatkozni, azon belül is a “tipikus” elképzelésre, a 0-3 éves, nagyjából egészséges, fehér bőrű gyerek örökbefogadására. A várakozás persze ennél lehet hosszabb is, ha például valaki csak lány újszülöttet szeretne, és rövidebb is, ha olyan gyereket vállal, amilyet csak kevesen abban a megyében (illetve akkor előbb sorra kerül az országos listán).
Korábbi cikkek a várakozási időről:
http://orokbe.hu/2014/02/12/mennyit-kell-varni-a-gyerekre/
Olvasói felmérés a várakozásról: http://orokbe.hu/2014/11/03/mennyit-kell-varni-a-gyerekre-itt-a-valasz/
