Az országos örökbefogadási nyilvántartás azon gyerekeknek keres az egész országban szülőt találni, akiket a saját megyéjükben nem sikerült örökbe adni. Sok olvasó érdeklődött, hogy is működik ez pontosan, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályától kaptam válaszokat a kérdéseimre, ők kezelik az országos listát. Válaszaik és saját tapasztalataim alapján írom ezt a posztot. Mi mindkét kisfiunkat az országos listáról fogadtuk örökbe. Az országos lista “gyorsítósáv”, ahol az átlagosnál elfogadóbb szülők az átlagnál gyorsabban kaphatnak gyereket.
Az örökbefogadó-jelöltnek rögtön a jelentkezésnél nyilatkozni kell róla, kéri-e a felvételét az országos listára. Akkor érdemes igent mondani, ha az országos listán elérhető gyerektípusra nyitott az illető (elfogad romát, beteget, idősebb gyereket vagy több testvért), és a más megyében való barátkozás feltételeit tudja vállalni (útiköltség, odaköltözés egy-két hétre). A határozat elkészülte után pár héttel fog jönni egy levél, hogy bekerült az országos nyilvántartásba, innen lehet várakozni. Lesz rajta egy horribilis sorszám, amivel nem kell foglalkozni, semmit nem mond a sorrakerülésről.
Az a gyerek kerül az országos listára, akinek a saját megyéjében nem sikerült örökbefogadó szülőt találni. Lehet, hogy megpróbálták, és többen elutasították a gyereket. Esetleg meg se próbálták, mert nem is láttak rá esélyt, nem volt olyan várakozó, aki elfogadta volna. Néha azért kerül országos listára a gyerek, mert pont a saját falujában lenne neki örökbefogadó szülő, ami nem szerencsés, esetleg a rokonság miatt szeretnék minél messzebb elhelyezni. A gyerek megyéje ekkor beküldi a gyerek aktáját az országos nyilvántartásba. Itt, ha látnak esélyt rá, megpróbálnak egész Magyarország területéről örökbefogadókat találni neki. Hogy konkrétabb legyen, képzeljük el a kétéves Robika ügyét, aki Borsodban él, és ott nem találtak neki szülőket, így az országos listán keresnek számára örökbefogadókat.
Az országos adatbázisba nagyjából a várakozók kétharmada felkéri magát (tavaly 2200 család várakozott összesen az országban, tehát jó 1500 várakozó adatait látják). Az adatbázisban a várakozók minden lényeges adata szerepel, a határozathoz róluk készült vélemények is. Borsod pedig elküldte Robika aktáját a minisztériumba, minden lényeges információval és szakvéleménnyel együtt. Ezek alapján a számítógép rangsorolja a jelentkezőket, akik elfogadnak kétéves kisfiút adott paraméterekkel, egészségi állapottal. Ha bőséges a merítés, akkor a gyerek addigi szokásaihoz, személyiségéhez is próbálják illeszteni őket (például „többemberes” gyerek vagy épp sok gyerek közt élt addig, nagy mozgásigénye miatt kertes házban lenne jó neki, vagy a fejlesztése csak nagyvárosban megoldható stb.)
A legrégebbi jelentkezők közül kiválasztanak néhányat, aki szóba jöhet Robikánál. Ha mód van rá, 3-5-öt is, egy 3-4 éves roma kisfiúnál lehet, hogy csak 1-2 elfogadó jelentkezőt sikerül találni. Az országos listán azt is látják, a saját megyéjében miért utasították el a gyereket, ha például többen a gyerek vélelmezett cigány származása miatt mondtak nemet, akkor az országoson már igyekeznek „biztosra menni”, és olyan szülőket választani, akiknek ezzel nem lesz problémája. Tehát, Robikának kiválasztanak három jelentkezőt, mondjuk a Pest megyei Kovácsékat, a budapesti Szabó Idát és a baranyai Nagyéket. Mindegyikük megyei örökbefogadási tanácsadóját felhívják, hogy fogadókész-e az illető, vagy esetleg valami miatt nem (épp lombikozik, terhes, költözik stb.).
Kovácsék ekkor kapnak egy „nulladik telefont” a saját tanácsadójuktól. Ilyenkor általában annyi a kérdés: „Van egy kétéves kisfiú az országos listán, továbbküldhetjük-e az aktáját?” Esetleg a megye vagy a gyerek keresztneve is kiderül, sokkal több nem. Előfordul, hogy ez a nulladik hívás elmarad, ha valamiért a tanácsadó biztos benne, hogy fogadókész a család (például nemrég beszéltek). Ha igent mondanak, a Pest megyei tanácsadó elküldi az aktájukat Borsodba. Sajnos, jelenleg még postán. Ezután szép türelmesen kell várakozni. Robika megyéje bevárja mindhárom kijelölt várakozó aktáit, és helyben a csapat eldönti, kit tart a legmegfelelőbb szülőnek a gyerek igényei, tulajdonságai alapján. (Tehát nem a minisztérium rangsorol, hanem a gyereket ismerő megye.) Tegyük fel, Kovácsék a nyerők. Ekkor Borsod elküldi Robika aktáját Pest megyének. Kovácsékat a saját Pest megyei örökbefogadási tanácsadójuk fogja felhívni, hogy őket választottak. Ezután a Pest megyei Tegyeszbe lehet bemenni és megtekinteni Robi aktáját. Ha tetszik, akkor Kovácsék megkapják Robi borsodi ügyintézőjének a számát, vele egyeztetnek időpontot, amikor odamennek a megyébe. Először a Tegyeszben találkoznak a tanácsadóval, még több információ kiderül Robiról, aztán megnézik a gyereket, majd nyilatkoznak, hogy szeretnék-e elindítani a barátkozást. Eközben Nagyék és Szabó Ida szépen várakoznak. Akkor fogják értesíteni őket, hogy nem ők a befutók, ha Kovácsék eldöntötték, hogy elkezdik a barátkozást Robival. Ez a nulladik telefontól kezdve pár hét, de akár 3-4 hónap is lehet. Amíg ez el nem dől, mindhárom család aktáját félreteszik az országos listán, ezalatt nem fogják másik gyerekhez beválogatni őket (de a saját megyéjükben vagy alapítványnál ezalatt is sorra kerülhetnek). Ha Kovácsék igent mondanak a barátkozásra, akkor Nagyék és Szabó aktája visszakerül a játékba, innentől bármikor újra beválaszthatják őket. Ha Kovácsék nem akarják elkezdeni az ismerkedést, akkor Borsod kiválasztja a második legmegfelelőbbnek tartott jelentkezőt. Ha Kovácsék később, a barátkozás vagy a kihelyezés alatt mondanak nemet Robira, akkor már egy új válogatást tartanak a minisztériumban.
Fontos látni, hogy két szereplő is beleszól, kit hívnak Robihoz: az országos lista kezelői (akik eldöntik, ki legyen az az 1-5 várakozó, akit kiválasztanak), és Robi megyéje, ahol egy szakemberekből álló csapat dönt a kiválasztottak közül. Kovácsék a saját megyei tanácsadójukkal is többször beszélnek az ügy kapcsán, de neki nincs igazán beleszólása, csak továbbítja az aktákat. Az örökbefogadó személyesen az országos listával nem kerül kapcsolatba, a tanácsadója tudósítja a fejleményekről. Személyesen érdeklődni az országos listáról nem lehet, nem is érdemes. Egyébként alakulóban van egy egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartás, hogy a különböző aktákat ne postán küldözgessék egymásnak a megyék, hanem onnan töltsék le. Ha ez összeáll, sokat fog gyorsulni az országos lista ügymenete. (Tavaly év elején a mi anyagunk még postán utazott, de a gyerek aktája e-mailben érkezett vissza.)
Ha az első körben nem sikerül belföldön örökbe adni Robit, akkor újabb kiválasztást tartanak. Nincs szabály rá, hogy hány jelentkezőnek kell itthon kiajánlani egy gyereket – addig keresnek, amíg van megfelelő várakozó. Ha már nincs Magyarországon megfelelő szülőjelölt, akkor kerül át a gyerek nemzetközi listára, ahol külföldön próbálnak neki családot találni. Ha egy gyerek esetleg már fenn van a nemzetközi listán, de közben beérkezik egy olyan magyar várakozó, aki ilyen paraméterekkel elfogad gyereket, akkor nála ismét próbálkoznak belföldön. Külföldre általában azok a gyerekek kerülnek, akik hatévesnél idősebbek, emellett romák vagy súlyos betegségük, tartós lemaradásuk vagy több testvérük van. Négy vagy több testvért együtt itthon nem fogadnak örökbe, három testvért is csak egy-két jelentkező vállal. Az értelmi sérült és a komoly fejlesztést igénylő gyerekek belföldi örökbefogadására is kicsi az esély. Természetesen, hogy egy gyerek hol talál családot, az az aktuális kereslettől és kínálattól függ. Ha történetesen az adott megyébe jelentkezik egy pár, aki vállal három roma testvért, akkor a gyerekek megyén belül találnak szülőt, ha épp nincs ilyen család, akkor lehet, hogy csak külföldön.
Évente nagyjából 60 gyerek talál családra az országos listán, és kétszer ennyinek az elhelyezésére tesznek kísérletet. A legtöbb gyerek Szabolcsból, Borsodból és Hajdú-Biharból érkezik, viszonylag sok gyerek jön még Somogy, Heves és Szolnok megyéből. A leggyakoribb végállomás pedig Budapest és Pest megye, hisz itt a legtöbb a várakozó.
Mint látszik, az országos lista türelemjáték a szülőknek, és sajnos a gyereknek is: átlagosan közel egy év telt el a gyerek örökbe fogadhatóvá nyilvánítása és a tényleges családba kerülése között.
Még az országos nyilvántartás kapcsán felmerül, hogy ha a saját megyéjében nincs vállalkozó házaspár a gyerekre, akkor kinek van elsőbbsége: a saját megyéjében élő egyedülállónak, vagy az országban máshol lakó házaspárnak? A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadásnál, a Gyermekvédelmi Törvény szerint azonban az országos nyilvántartáshoz akkor kell fordulni, ha az adott megyében nem találnak szülőt a gyereknek. Korábban ilyen esetben a gyakorlatban a megyei egyedülállót kérdezték meg előbb. Pár hónapja ebben változás történt, erről itt írtam. A minisztérium ezt a választ adta a kérdéssel kapcsolatban: „Mivel a gyermek érdekeire tekintettel történik az örökbefogadók kiválasztása, akkor járnak el a szakemberek körültekintően, ha abban az esetben, amikor a gyermek számára csak egyedülálló általi örökbefogadásra van lehetőség megyén belül, tájékozódnak az országos örökbefogadást elősegítő szervnél házaspár örökbefogadók iránt. Ez nem zárja ki az egyedülállók általi örökbefogadást, mert lehetnek olyan helyzetek, amikor a gyermek szükségleteit az egyedülálló örökbe fogadni szándékozó tudja várhatóan jobban kielégíteni, mint a házaspár örökbe fogadni szándékozók.” A gyakorlati megvalósítás egyelőre megyénként változó, több megyei Tegyesz már az új módit alkalmazza, az országban élő házasokat hívja ilyenkor, és erről értesítette a várakozókat is, de van olyan megye is, ahol továbbra is az ott élő egyedülállókat veszik előre, amíg nem látnak rendeletet a módosításról. Helyben kell érdeklődni.
Tévhitek az országos listáról:
„Amelyik gyerek nem kel el a saját megyéjében, azzal valami komoly baj van.” Egyáltalán nem biztos, sok gyerek csak azért kerül fel az országos listára, mert roma kinézetű, egyébként teljesen egészséges, vagy épp többen vannak testvérek.
„Mi vállalunk romát is, csak ne lehessen rajta látni, miért nem hívtak még?” Előfordul néha ilyen gyerek is az országos listán, de az ott levő gyerekek többségét azért utasították el a megyéjében, mert sötét bőrűek.
Gyakori kérdések az országos listáról
Milyen gyereket lehet kapni az országos listán?
A blog olvasói közül nagyon sokan fogadtak örökbe az országos listáról, érdemes áttanulmányozni a Babaköszöntőket, szinte mindegyikben szerepel országos listás történet is. Általában az országos listára az idősebb, beteg, fejlődési elmaradással küzdő, roma gyerekek és a testvérek kerülnek, illetve ezek kombinációja.
Nagyon gyakori az országos listáról örökbefogadottak között:
- másfél-két és fél év körüli roma gyerekek, nagyjából egészségesek vagy kisebb rendellenességgel – ők azok, akiket a születésnél a kórházban hagytak, de nem mondtak le róluk, majd megjárták a megyei listát. És általában az országos listán több a fiú, mint a lány.
- kisebb-nagyobb egészségi vagy fejlődési problémával rendelkező gyerekek, vagy a szülők háttere (értelmi fogyatékosság, pszichiátriai betegség, nemi betegség) miatt nem akadt a megyében jelentkező
- két, esetleg három testvér, akik gyakran szintén romák vagy kisebb fejlődési, egészségi problémájuk van
- idősebb gyerekek, változatos háttérrel és egészségi állapottal.
A fentieknél súlyosabb állapotú gyerekeket is „megfuttatnak” néha az országos listán, de nem feltétlenül találnak itthon családot nekik.
Időnként előfordul az országos listán:
- újszülött baba, roma kinézettel
- és ritkán, de előfordul egészséges, három év alatti fehér bőrű gyerek.
Nincs az országos listán:
- egészséges, fehér bőrű csecsemő.
Életkor szerinti bontást utoljára 2011-ből találtam, akkor az országos listás gyerkőcök bő fele 3 év alatti volt, harmada óvodáskorú, a többi iskoláskorú.
Kinek érdemes jelentkezni az országos listára?
- Aki az egészséges fehér bőrű csecsemőn kívül mást is vállal, bármilyen irányban.
- Aki meg tudja oldani az utazást, az odaköltözést egy másik megyébe.
- Egyedülállóknak. Egyre nehezül a helyzetük az örökbefogadásban, nekik az országos lista jelenthet esélyt.
Mennyit kell várni az országos listán?
Ezt nehéz megmondani. Aki elfogadja az országos listán tipikusnak számító gyerekeket, az gyorsan, egy-két év alatt sorra kerülhet, néha ennél hamarabb is. Ez a legtöbb megyénél lényegesen gyorsabb! És hiába van fenn valaki az országoson, ha csak fehér bőrű, pici gyereket fogad el, akkor lehet, hogy éveket fog várni értesítés nélkül.
Már egyszer beválasztottak minket egy gyerekhez, de nem mi lettünk a befutók.
Ez mindenképp jó jel, eszerint az adott kategóriában már a legrégebben várakozók között vagytok, jó eséllyel hamarosan hívnak megint.
Egyedülállóknak is van esélye az országos listán?
Mindenképpen! Már amennyiben idősebb roma gyereket is elfogadnak. Nagyon sok egyedülálló az országos listáról kap gyereket. És nem is feltétlenül akkor, ha a kiválasztott házaspárok mind elutasítják a gyereket. Előfordul, hogy az egyedülállót hívják elsőnek, például, mert ő a legelfogadóbb, vagy a gyereknek egyszemélyi figyelemre van szüksége, vagy korábban szexuális abúzus érte. Idősebb gyereknél lehet, hogy csak egyedülállókat találnak az országos nyilvántartásban.
Ez a poszt az országos lista működésével foglalkozott, a barátkozás technikai részleteiről máskor fogok írni.
A fotók a saját, országos listás barátkozásainkon készültek.
