Nemrég történt egy változás a magyar örökbefogadási gyakorlatban, ami a titkos örökbefogadásokat és az egyedülállókat érinti.
Eddig, ha egy gyermeknek szülőket kerestek, előbb a saját megyéjében ajánlották ki a szóba jövő házaspároknak, aztán a megyében élő egyedülállóknak. Ha nem sikerült, akkor a gyerek felkerült az országos listára, ahol már az egész országban élők közül kerestek neki szülőket.
Mostantól, ha a megyében élő házaspárok nem vállalják a kicsit, akkor először az országos listán szereplő házaspároknak kell felajánlani, és ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki vállalja, akkor kerülhet sor a megyében élő egyedülállóra, majd ezután jönnek az egész országból az egyedülállók. Ez a minisztérium friss állásfoglalása, amit több megyei Tegyesz már alkalmazni is kezdett, és sok helyen erről értesítették is a várakozó egyedülállókat. Rendelet még nem született róla.
Mit jelent ez a változás? A következőkre lehet számítani, ha az új rendszert valóban így fogják alkalmazni:
Az egyedülálló várakozóknak innentől csak idősebb roma gyerekre van esélyük. A gyakorlatban ez eddig is így volt nagyjából, de egyes megyékben, ahol kevés a várakozó és sok a gyerek, esetleg kaphattak kisbabát vagy fehér bőrű gyereket. Mostantól ez a lehetőség megszűnik. Ha egy egyedülálló fehér bőrű gyereket vagy kisbabát szeretne, akkor gyermektelen marad. (Viszont az se szerencsés, ha valaki nem tudja elfogadni vagy kezelni a gyerek cigány származását, és csak azért vállal roma gyereket, hogy sorra kerüljön!)
Azok a házaspárok, akik vállalnak 1-2 éves vagy idősebb roma vagy sérült, beteg gyereket, még gyorsabban fognak sorra kerülni, már ha jelentkeznek az országos listára.
Ha nagyon komolyan veszik ezt az elvet, akkor egy hajadon nevelőszülőnek sem lesz elsőbbsége a nála élő gyerek örökbefogadására.
Az érintett gyerekek pedig többet lesznek a rendszerben, mert az országos lista lassabb a megyeihez képest. (A minisztérium adatai szerint a megyében átlagosan fél év, az országoson közel egy év telik el az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás és az örökbefogadás között.) Ha egy gyerek sikertelenül megy végig a megyei majd az országos listán, akkor vélhetően legalább kétéves lesz, mire egy egyedülálló megkaphatja. Persze, sok függ attól, mennyire veszik komolyan ezt a rendelkezést, illetve hogy történik a kivitelezés. A gyakorlatban eddig se olyan gyereket kaptak az egyedülállók, akit az ország összes házaspárja elutasított, csak kettő-három, de az is előfordult, hogy a hajadont hívták elsőként.
Háttér: a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, eddig azonban technikai okokból a megyében élőket vették előre, azaz egy borsodi gyereknél egy borsodi egyedülállónak elsőbbsége volt egy budapesti házaspárhoz képest. Úgy tűnik, mostantól komolyabban veszik a házaspárok támogatását. A várakozók száma megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben, míg az ezredfordulón 1100 család állt sorban gyerekért, ma 2200, eközben az évente örökbeadott gyerekek száma nagyjából állandó, 800 körül van (nemzetközi és rokoni akciókkal együtt). A várakozóknak stabilan 10-12 százaléka egyedülálló. Arról nincs adat, hogy ők hány gyereket fogadnak örökbe, az én becslésem szerint legfeljebb évi 10-20 gyerekről lehet szó, akit megyei listáról kaptak az egyedülállók. (Jellemzően az országos listán kerülnek sorra.) Egyébként őrült nagy különbségek vannak az egyes megyék közt a várakozásban, míg az egyik megyében két évet, a másikban akár 5-6-ot is vár egy ugyanolyan gyerekre egy ugyanolyan család, csak mert történetesen ott lakik.
Eddig az olvasók példája azt mutatta, hogy az egyedülálló várakozók egy-két év alatt sorra kerültek az országos listán, ha elfogadtak 2-3 éves roma gyereket. Az új rendelkezés nagyon friss, idővel kiderül, hogy zajlik ez a gyakorlatban. Ha megtudok többet, be fogok számolni, és nagyon várom az egyedülállók tapasztalatait az új rendszerről.
